A természet színei

Szakmai rovat 7.

Erdőkert: élőhely és társulás, azaz ökoszisztéma, élelemforrás, biológiai sokféleség, gyógyszer.

Ízek, illatok és színek. 

Görgei-Reiner Rita, az Erdőt a kertbe csapat koordinátora, a zöldségekért és környezeti nevelésért felelősének írása.

A környezetünkben élő növényeket több szempont szerint csoportosíthatjuk. Tartjuk díszítőértékéért, mint például az aranycserjét (Forsythia intermedia) vagy élelmet biztosító lényegéért, mint a fekete áfonyát (Vaccinium myrtillus), ám akár hasznosságáért is ültethetjük, gondozzuk, mint a kerítés fonására is alkalmas kosárkötő füzet (Salix viminalis), avagy a beporzókat támogatva hagyjuk virágozni a gyermekláncfüvet (Taraxacum officinale). 

Szeretek hasznos halmazokban gondolkodni, hiszen a felsorolt növények mindegyike festőnövény, ám némelyikről elmondható, hogy ehető- és gyógynövényünk is: a gyomnövényként is jegyzett gyermekláncfű friss levele kiváló salátaalap, míg a fűzfakéreg főzete a kinin felfedezése előtt a malária legjobb orvossága volt. 

Eleink az ősidőkben csakis a természetből merítettek alapanyagot, szerves anyagból készült ruháikat állati és növényi eredetű festékkel színezték. A textilipar fejlődésével háttérbe szorultak a növények, a laborokban előállított ásványi- és szintetikus festékek vették át a helyüket. Növénnyel festeni, azaz ecoprintelni türelmet igénylő elfoglaltság, a tervezéshez elengedhetetlen továbbá a növények tulajdonságainak, élőhelyének, alkalmazásuk lehetőségeinek megismerése, mely után indulhat a tervezés. 

A növények színanyagának kinyerése tehát lassú alkotófolyamat, melyet irányíthatunk színtan szerint a megfelelő festőnövény választásával, ám az eredmény szépsége mégis az, hogy a természet alkotta folyamatban nincs két egyforma minta, árnyalat és tónus, izgalmassága a tényezők eltérő arányán is múlik (hőmérséklet, kémhatás, festékanyag tartalom).

A természet egyéni stílusát hívjuk vendégül a printeléshez, a változatos minta karaktere a növény tulajdonságaiban rejlik.

A növénnyel való sokoldalú festést meghatározza ugyan a szezonalitás, ám tehetünk a fagyasztóba is begyűjtött virágot és termést, és szárítva is tárolható hónapokig növényi rész.

Vajon milyen színt tartogatnak a növények? Zöldre fest a fagyal bogyója (Ligustrum), a rozmaring (Salvia rosmarinus), a festő rekettye (Genista tinctoria); barnára a dió burka (Juglans), a borostyán levele (Hereda helix), a hárs (Tilia), a cékla minden porcikája (Beta vulgaris), a levendula levele (Lavandula angustifolia). Vörösre, rózsaszínre fest a kökény bogyója (Prunus spinosa), az évelő tarka szépecske (Coreopsis tinctoria), a nyírfa kérge (Betula pendula); sárgára fest a boróka bogyója (Juniperus), a nagy csalán (Urtica urens), a hagyma héja (Allium cepa); míg kék és szürke árnyalatok nyerhetők a bodza bogyójából (Sambucus nigra) és a tölgyfa kérgéből (Quercus).

A pamut, len, gyapjú alapanyagokon kívül jól festhető növényekkel a papír, a fa és a tojás is! 

    

Kiszagoljuk a növények titkait!

Szakmai rovat 6.

Szögi -Tatár Bernadett, csapatunk biológus - ökológusa,  az erdőkertek illatainak és gyógyító növényeinek szakértője ezúttal a növények által használt feromon parfümök világába vezet minket az orrunknál fogva. 

Kiszagoljuk a növények titkait!

,,Nem igaz, hogy a szeretet olyan, mint a magányos virág illata és akkor is árad, ha nem jár arra senki. Nem! A virág azért illatozik, mert vár valakit!” Müller Péter 

Képzeljük el, hogy tavaszi virágok vagyunk az ébredező erdőben; keltikék, kökörcsinek, illatos ibolyák… Esetleg téli álmukból ébredező diófák, virágok ezreit bontó sarjmeggyek… Csukjuk be a szemünket és képzeljük el! Vajon mit érzékelnek ők a világból, egymásból? Reagálnak a környezetük történéseire, de hogyan látják, szagolják, érzékelik a világot, egymást és minket? 

Ha a növényekre gondolunk, talán először az illatuk jut az eszünkbe. Tudjuk, hogy a virágok illó vegyületeket bocsátanak ki, ami odavonzza a beporzó állatokat; a gyümölcsök illata pedig az őket elfogyasztó és magvaikat terjesztő élőlényeket. Az azonban kevésbé ismert tény, hogy érzékelik is a saját maguk és a közelükben lévő növények által termelt aromákat. Természetesen nem az orrukkal szagolnak, de érzékelik a légnemű vegyületek jelenlétét, ami reagálásra készteti őket, megváltoztatja a viselkedésüket. 

Tudtátok, hogy ha éretlen gyümölcsök közé teszünk egy érettet, akkor a többi is hamarabb beérik? Ennek az oka egy illó szerves vegyület, az etilén, amely egy gyümölcsérlelő hormon. Kimutatható az érett gyümölcsök körüli levegőben. Az éretlenebbek ,,kiszagolják” az érettek által kibocsátott etilén molekulákat és érésnek indulnak.  A természetben előnyös, ha közel azonos időben érnek be egy fa gyümölcsei. De nem csak ebben segítenek egymásnak a növények, hanem a kártevők támadására is figyelmeztetik még ép társaikat. Például a szövőlepke hernyói kevésbé károsítják azokat a fűzfákat, amiknek a szomszédait már megtámadták. A magyarázat megint a növények kémiai alapú információközlésében rejlik: a megrágott fák gáznemű jeleket bocsátanak ki, így a közelükben lévők több csersavat és karbolsavat halmoznak fel a leveleikben, amelyek a hernyók számára emészthetetlenné válnak. Egy másik jó példa a holdbab. Ha a leveleit rovarok rágcsálják meg, akkor nem csak a levelek adnak le vészjeleket a többi levélnek, hanem a virágok is reagálnak: a kártevő rovarokat fogyasztó ízeltlábúakat vonzó illó vegyületeket bocsátanak ki. Ugyanígy reagálnak a szomszédos, még ép holdbabok levelei és virágai is, felkészülve a lehetséges támadásra. A rovarrágta levelek metil-jazmonátot, a baktériumok által megtámadott levelek pedig metil-szalicilátot bocsátanak ki. A metil-szalicilát tulajdonképpen a szalicilsav illékony formája. A szalicilsav legismertebb rokon vegyülete az acetilszalicilsav, amely az Aspirin nevű gyógyszer hatóanyaga. A szalicilsav endogén jelátvivő molekula, a növények kórokozó elleni védekező mechanizmusaiban vesz részt. 

Ahogy az általunk kibocsátott feromonok hatnak másokra, közvetítik az érzelmeinket, indulatainkat, befolyásolják a viselkedésünket, úgy hatnak egymásra (és ránk 😊) a növények is, fiziológiai változásokkal reagálva egymás illatanyagaira. 

Faiskolai áruk telepítéshez

Szakmai rovat 5

Az erdőkertek alapjai, árnyékot adói, védelmezői a fák, alattuk pedig a különféle fás és lágyszárú növények alkotta szintek, élőhelyek.

Különféle ruhákban kaphatóak, lássuk kik ŐK és mikor kell ŐKET a megfelelő időben a talajba helyezni.

Szabó Veronika, csapatunk dísz- és gyümölcsfa szakértőjének bejegyzése.

Faiskolai áruk telepítéshez

Végre itt az ültetési szezon!

Miután fáink megkapják a nyugalmi időszakot, vagyis bizonyos mennyiségű hideghatást (7°C alatt), tavasszal fejlődésnek indulnak. Gyümölcsfáknál ezt a hőösszeget jól ismerjük (pl. mandulánál mindössze 50 óra, míg a legtöbb gyümölcsfajunknak 700-800 óra szükséges).

Hogy miért is fontos ez? Miután szépen összegyűjtögették fáink a maguknak szükséges hideghatást, onnantól úgynevezett kényszernyugalomban vannak. Vagyis ott állnak a startvonalnál, és arra várnak, emelkedjen a hőmérséklet, legyen elegendő csapadék, és növekedjen a nappalhossz (sok egyéb tényező által bonyolult összefüggésben).

Ezek határozzák meg leginkább, meddig ültethetünk el egy szabadgyökerű fát, amely a legnagyobb odafigyelést igényli. 

Szabadgyökerű növények 

Az így kínált oltvány (mert a legtöbbjük gyümölcsfa) többnyire két évig nevelkedik szabadföldön, majd az őszi kitermelést követően vermelik őket (gyökerüket nyirkos földdel takarják). Ennek létezik egy változata, a gyökércsomagolt áru (lásd a képek). Ez is szabadgyökerű, de ahhoz, hogy napokat-heteket kibírjon a szupermarketekben, nedves fűrészporba tekerik a gyökereiket, majd fóliázzák.

Földlabdás növények 

A földlabdás növények nevelése is szabadföldön történik. Így elsősorban a díszfákat, többször iskolázott sorfákat, parkfákat, szoliter cserjéket kínálják. Kitermelésükkor a korona méretével összhangban lévő földlabdával együtt emelik ki őket, majd jutaszövettel és dróthálóval rögzítik azt (lásd képek). Ebben a gyökerek egy része megtalálható, viszont épp a felszívó hajszálgyökereket távolítjuk el a művelettel. Ezek védettebbek ugyan, de szintén komolyabb, többéves ápolási munkákat igényelnek telepítést követően.

Konténeres növények 

A leginkább „felhasználóbarát” kategória a konténeres áru. Ezeket legtöbbször a jól ismert műanyag edényben nevelik már a kezdetektől. Itt is időközönként átültetik a növényeket nagyobb konténerekbe, hogy szépen fejlődjenek. Ebben az esetben a vásárló a teljes gyökérzetet megkapja a mutatós növénnyel együtt, így a faiskolás garantálni tudja a szinte 100%-os eredést. Természetesen némi jártasság itt sem árt a telepítésnél, ültetésnél (pl. a konténert távolítsuk el a gyökerekről, legyen megfelelő méretű az ültetőgödör, iszapoljuk be a fákat, karózzuk ültetés után stb.).

🌳🗓️🧑‍🌾

Az ültetés ideje a szabadgyökerű és a földlabdás növények esetében őszre, illetve tavaszra tehető. Előbbi időszak a hosszú indiánnyár miatt megnyúlt, míg utóbbi a változékony időjárás miatt rizikósabbá vált. Tavaszi telepítésnél fontos, hogy a növények azelőtt kerüljenek talajba, végső helyükre, hogy kihajtottak volna. Ősszel is javasolt a lombhullást követően mielőbb végleges helyükre ültetni, mivel a melegebb talaj kedvez a begyökeresedésnek. A gyökerek növekedése 5°C-ig folytatódik.

A konténeres nevelésből származó növényeket fagymentes időben bármikor ültethetjük. Ugyanakkor itt ki kell emelni, hogy a növényeket az ültetésig tudni kell jól tárolni. Nagyon fontos, hogy a gyökerek könnyen át tudnak forrósodni a fekete konténerekben, ami nem tesz jót nekik, továbbá gyakoribb öntözést igényelnek.

A konténeres növények kényelmes felhasználást tesznek levetővé, azonban mégis azt kell mondjam, hogy a szabadgyökerű és a földlabdás növények a rizikósabb eredési arányt követően szívósabbak lesznek, hiszen az új gyökerek már a végleges környezetükhöz alkalmazkodnak. A választás mégsem olyan egyszerű, igaz?

A boldogság zöld illata

Szakmai rovat 3.

Legújabb bejegyzésünkben a csapat gyógyító, illatos- és fűszerező növények felelőse, Szögi -Tatár Bernadett az erdei illatokat csempészi a fantáziánkba. Van azonban egy jó hírünk! Ezekről nemcsak olvashatsz, hanem leendő erdőkertedben át is élheted a valóságban. A természet, az ÉLŐ, az ÉLET az illataival nemcsak magát tartja egészségesen, hanem az embereket is.

A boldogság zöld illata 🌳🍂🍁🍄⚗️🧪

Erdőfürdő, Forest Therapy, Forest Medicine… avagy miért jó nekünk, ha sok időt töltünk a természetben: erdőben, kertben vagy akár egy városi parkban? 

A természetben töltött időnek számos pozitív élettani és pszichológiai hatása van, amely többek között a belélegzett illó komponenseknek, a természetes környezet vizuális impulzusainak, valamint a természet mind az öt érzékszervünkre ható integrált élményének köszönhető. 

A növények virágai, levelei, de még a gyökerei is illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki magukból. Több, mint ezer ilyen komponenst ismerünk és a világ erdei sok-sok tonnányit juttatnak a légkörbe évente. Ezek az illékony vegyületek távol tartják a növény számára kártékony rovarokat, megnövelik a hőtűrésüket, védenek a patogének ellen, odavonzzák a beporzókat, de az erdei ökoszisztémában is jelentős szerepet töltenek be: a növények képesek általuk kommunikálni egymással. De nem csupán a növényzet, hanem a gombák, a talajbaktériumok és egyéb mikróbák is hozzájárulnak a jellegzetes erdei illat kialakulásához. 

Hogyan hatnak ránk ezek az illékony vegyületek? Miért érezzük jobban magunkat egy erdei séta után vagy a kertünkben töltött nap végén? A növények által kibocsátott illó komponenseknek számos jótékony hatása van. Belélegezve vérünkben megnő a szintjük, így hatnak az egész szervezetünkre: gyulladáscsökkentők, stresszoldók, immunrendszer-erősítők. Egy kétórás erdei séta után az immunrendszerünk ölő sejtjeinek a száma és aktivitása is növekszik és ez az állapot napokig fennáll. Az erdőfürdők résztvevői megnyugszanak, lecsökken a pulzusuk, vérnyomásuk, stresszhormon-szintjük, javul a hangulatuk, jobban tudnak aludni. Bebizonyították, hogy a városi zöld felületek kiterjedésének növelése jótékonyan hat az ott élők testi és lelki egészségére. A zöldövezetekben élők egészségi állapota általánosan jobb. Az International Society of Nature and Forest Medicine (INFOM) szerint az erdőterápia egy hatékony, bizonyítékokon alapuló, alacsony költségigényű közegészségügyi módszer számos civilizációs betegség kezelésére. Természetesen ezekhez a jótékony hatásokhoz nem csak az erdei levegőben lévő illó komponensek, hanem a zöld környezet egésze hozzájárul: a vizuális hatások, a mozgástevékenység, a természetes fény, a szabadlevegő, a növényekkel és állatokkal való kapcsolódás…

Akármekkora zöldfelület van a környezetünkben, akármilyen aprócska is a kertünk, töltsünk ott minél több időt, hagyjunk és adjunk minél nagyobb teret az ÉLETnek! A hatás nem marad el…

Forrás:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7559006/

https://www.infom.org/

Illusztráció: Olaf Hajek

Bédai Mese

Szakmai rovat 2.

Fogadjátok szeretettel ezt a élettel teli kisfilmet, amely a szakmai rovat legújabb darabja és amelyet Kovács Orsi, az Erdőt a kertbe csapat botanikusa készített.

Az erdőkertek élőhelyet nyújtanak, menedéket adnak és megfigyelhető bennük számos olyan csoda, maga az ÉLŐ, ami a hagyományos kertekből gyakran hiányzik.

"Alapvetően úgy hajtottuk uralmunk alá azt, ami nem mi vagyunk, hogy fogalmunk sincs arról, mi is az a nem mi."

Csapatunk tagjai a szakmájuk mellett sokféle dolog iránt érdeklődnek. Orsi régi álmát váltotta valóra, amikor videókészítésbe fogott azokról a varázsos helyekről, ahol a terepi munkái során járt. Az első, rövid kis filmetűdjét osztjuk meg itt, ami egy ritkán látható, érdekes erdei jelenséget mutat be, sajátos, egyedi hangvételben. A téma  inkább az erdőkhöz kötődik, de az áhítat és szeretet, amivel az alkotó a téma és a természet iránt közelít, hasonló mindannyiunkban és közös minden munkánkban és közös az erdőkertekkel is.

Bédai Mese

Milyenek a madárbarát kert növényei?

Az erdőkertek témájában hétről-hétre közzéteszünk Nektek egy-egy, a szakértőink által írt ismeretterjesztő posztot.

A sorozatot Szabó Veronika, az Erdőt a Kertbe csapat dísz- és gyümölcsfa szakértőjének bejegyzésével indítjuk.

Az itt leírtakat szakértőink betervezik,  megvalósítják az erdőkertedben.

Erdőt a kertbe! 

🐦Milyenek a madárbarát kert növényei? 🌿🌳

Azok a madarak, amelyek nálunk élnek, gyakran hazánkban is telelnek, vagyis állandó madaraink (pl.: harkályfélék, ökörszem), de akadnak átmeneti vendégeink is (fenyőszajkó, nádirigó). A madarak életmódjáról, előfordulásáról a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület honlapján olvashattok bővebben (www.mme.hu). 

A madaraknak a táplálékuk megszerzése mellett védelemre és költési helyre van szükségük. Ehhez mi,

emberek is hozzá tudjuk segíteni őket a kertünkben. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a jól megválasztott növények, a kert kialakítása, egy-két apróság kihelyezése (etetők, itatók, porfürdő) már nagy szolgálat nekik. Lássuk, mire gondolhatunk tollas barátainkért!

A legtöbb „bogyós” növény megteszi nekik téli tápláléknak, fészkeléshez, védelemhez. Ezek mellett számos növény teheti kertünket madárbaráttá, a teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek az alábbiak.

A fenyőfélék és az örökzöldek nagy előnye, hogy télen is szélvédett lehet, valamint a tűlevelek (lucfenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, tiszafa), sűrűbb ágak (borókák, borostyán) védelmet is nyújtanak. A futónövényekben is védelemre bukkanhatnak (loncok, vadszőlők, borostyán), ahol a virágillatra gyűlő rovarokból (loncoknál, borostyánnál, lilaakácnál, futórózsánál, vadrózsáknál) táplálékra lelhetnek, vagy a termésüket fogyaszthatják (vadszőlő).

A fészkeléshez ideálisak a fák elágazásai, nyugodtan gondolkozhatunk favásárlás során kisebb-nagyobb cserjékben (madárbirs, borbolyafajok, orgona, nyári orgona, bangitafélék, tűztövis, galagonya, magyal, kecskerágó, bodza, dísz somok, kökény, sövénynek alkalmas növényfajok), vagy ha van elegendő helyünk, akkor kistermetű vagy nagy termetű fákban is (hársfajaink, díszalmák, mogyoró, húsos som, berkenye fajaink, vadcseresznye, zselnice meggy, csepleszmeggy). Az örökzöldekről se feledkezzünk meg, hiszen párásabb környezetben ezek a fajok is számos előnyt nyújthatnak a madaraknak. A lucfenyő, erdei fenyő, fekete fenyő vonzhatja a fenyőpintyeket a téli időszakban (amúgy rovarokkal táplálkozik).

Ugyanígy az idős fáknak is nagy szerep jut a madarak életében. Az elhagyott harkályodúk számos kisállat otthonát jelentheti a madarak mellett.

Azon túl, hogy változatos növényekkel gazdagítjuk kertjeinket, növeljük a fajgazdagságot, olyan állatokat vonzunk a kertünkbe, amelyek felkelthetik a madarak érdeklődését. A kertészkedési szokásainkkal is segíthetjük madarainkat a kertben. A talajon hagyott avarban számos ízeltlábú telel át, amely a feketerigók, verebek stb. kedvence lehet. Itt azonban a növények egészségére gondolva fontos megjegyeznünk, hogy csak az egészséges lombot hagyjuk a talajon (a túlzottan fertőzött lombot gyűjtsük össze, és több évnyi komposztálás után adjuk vissza a kert talajába). A csoportosan ültetett cserjék több lehetőséget adnak az elbújáshoz, a társas érintkezéshez. (Ha mindenáron metszeni szeretnénk ezeket a cserjéket, akkor csak 3-5 évente metsszük erőteljesebben, felváltva más cserjecsoportokkal, akkor a madaraknak mindig akad majd sűrű növényzet.)

A téli etetésről a Madártani Egyesület számos tájékoztatót nyújt a letölthető anyagai között, az itatás fontosságáról, mikéntjéről. A porfürdőzés is kiváló madárwellness, hogy megszabadulhassanak az őket zavaró élősködőiktől. A kertünkben meglévő macskáktól is óvhatjuk a hozzánk látogató madarakat, ha magasabbra helyezzük el az etetőt, itatót, a porfürdőnél pedig nagyobb szabadon belátható területet hagyunk, hogy négylábú kedvencünk minél kevésbé tudjon rejtek mögött lesben állni.

A képek saját készítésűek (ezért olyan homályosak), de ha élőben gyönyörködnél a madarakban, gondolkozz erdőkertben, ehhez segítségül hívhatsz minket! 

Erdőt a kertbe!

Fotók: a szerző képei