Szakmai rovat 6.
Szögi -Tatár Bernadett, csapatunk biológus - ökológusa, az erdőkertek illatainak és gyógyító növényeinek szakértője ezúttal a növények által használt feromon parfümök világába vezet minket az orrunknál fogva.
Kiszagoljuk a növények titkait!
,,Nem igaz, hogy a szeretet olyan, mint a magányos virág illata és akkor is árad, ha nem jár arra senki. Nem! A virág azért illatozik, mert vár valakit!” Müller Péter
Képzeljük el, hogy tavaszi virágok vagyunk az ébredező erdőben; keltikék, kökörcsinek, illatos ibolyák… Esetleg téli álmukból ébredező diófák, virágok ezreit bontó sarjmeggyek… Csukjuk be a szemünket és képzeljük el! Vajon mit érzékelnek ők a világból, egymásból? Reagálnak a környezetük történéseire, de hogyan látják, szagolják, érzékelik a világot, egymást és minket?
Ha a növényekre gondolunk, talán először az illatuk jut az eszünkbe. Tudjuk, hogy a virágok illó vegyületeket bocsátanak ki, ami odavonzza a beporzó állatokat; a gyümölcsök illata pedig az őket elfogyasztó és magvaikat terjesztő élőlényeket. Az azonban kevésbé ismert tény, hogy érzékelik is a saját maguk és a közelükben lévő növények által termelt aromákat. Természetesen nem az orrukkal szagolnak, de érzékelik a légnemű vegyületek jelenlétét, ami reagálásra készteti őket, megváltoztatja a viselkedésüket.
Tudtátok, hogy ha éretlen gyümölcsök közé teszünk egy érettet, akkor a többi is hamarabb beérik? Ennek az oka egy illó szerves vegyület, az etilén, amely egy gyümölcsérlelő hormon. Kimutatható az érett gyümölcsök körüli levegőben. Az éretlenebbek ,,kiszagolják” az érettek által kibocsátott etilén molekulákat és érésnek indulnak. A természetben előnyös, ha közel azonos időben érnek be egy fa gyümölcsei. De nem csak ebben segítenek egymásnak a növények, hanem a kártevők támadására is figyelmeztetik még ép társaikat. Például a szövőlepke hernyói kevésbé károsítják azokat a fűzfákat, amiknek a szomszédait már megtámadták. A magyarázat megint a növények kémiai alapú információközlésében rejlik: a megrágott fák gáznemű jeleket bocsátanak ki, így a közelükben lévők több csersavat és karbolsavat halmoznak fel a leveleikben, amelyek a hernyók számára emészthetetlenné válnak. Egy másik jó példa a holdbab. Ha a leveleit rovarok rágcsálják meg, akkor nem csak a levelek adnak le vészjeleket a többi levélnek, hanem a virágok is reagálnak: a kártevő rovarokat fogyasztó ízeltlábúakat vonzó illó vegyületeket bocsátanak ki. Ugyanígy reagálnak a szomszédos, még ép holdbabok levelei és virágai is, felkészülve a lehetséges támadásra. A rovarrágta levelek metil-jazmonátot, a baktériumok által megtámadott levelek pedig metil-szalicilátot bocsátanak ki. A metil-szalicilát tulajdonképpen a szalicilsav illékony formája. A szalicilsav legismertebb rokon vegyülete az acetilszalicilsav, amely az Aspirin nevű gyógyszer hatóanyaga. A szalicilsav endogén jelátvivő molekula, a növények kórokozó elleni védekező mechanizmusaiban vesz részt.
Ahogy az általunk kibocsátott feromonok hatnak másokra, közvetítik az érzelmeinket, indulatainkat, befolyásolják a viselkedésünket, úgy hatnak egymásra (és ránk 😊) a növények is, fiziológiai változásokkal reagálva egymás illatanyagaira.